A jóga योग
A jóga nem vallás, hanem egyfajta életmód, a test, az elme és a belső szellem művelésének egységes rendszere.
A jóga eggyé válás a mindenséggel.
A jógát évezredekkel ezelőtt Indiában gyakorolták és tökéletesítették, de mivel egyetemes igazságokkal foglalkozik, ma is éppúgy érvényesek a tanításai.
Az első írott emlék Patandzsáli, a Kr. e. 4. században élt indiai bölcs szútráiból maradt fenn, az összes többi jógakönyv tulajdonképpen erre alapozódik.
A jóga többek között egy rendkívül hatékony, az önismeretre épülő mozgásrendszer, mivel saját megtapasztaláson alapul, és az önismereten keresztül vezet a világ megismeréséhez (gyerekek és felnőttek esetén egyaránt).
Számos olyan jógagyakorlat és módszer létezik, amely elősegíti a gyerekek fizikai, idegrendszeri, mentális és pszichés fejlődését.
A helyes légzés alapvető fontosságú, ezért légző gyakorlatokkal tudatosítjuk a légző izmok használatát.
Mentális gyakorlatokkal fejlesztjük a relaxációs és koncentrációs készséget. Megtanuljuk a figyelmet irányítani és rögzíteni. Olyan egyszerű feszültségoldó technikákat alkalmazunk, mint például a légzésfigyelés és az izmok tudatos ellazítása.
A jógikus testhelyzetek gyakorlásával a gyerekek megtanulják a koncentráció mechanizmusát, és olyan ismereteket szereznek saját testükről, amelyekre más mozgásos foglalkozások nem vezetnek rá.
A jóga 5 alapelve:
1. helyes testgyakorlás (ászanák)
2. helyes légzés (pránájáma)
3. helyes relaxáció
4. helyes táplálkozás
5. pozitív gondolkodás és meditáció
Az Íshvara Pranidhana jelentése szerint tetteinket, saját akaratunkat az Úrnak szenteljük. Aki hisz Istenben az nem esik kétségbe. Az Íshvara Pranidhana emlékeztet rá, hogy létezik egy magasabb erő, mely mindig ott van körülöttünk, bennünk, ez a tudat ad értelmet életünknek. A jógi megtanulja, hogy minden cselekedetét az Úrnak szentelje, így azok a benne rejlő isteni természetet tükrözik.
Ez az az állapot, amit meditációkban elérhetünk, amikor Egyek vagyunk. Ezt élhetjük át akkor is, amikor a munkánkat magáért a munkáért végezzük…. ezt élik át a gyerekek, mikor belefeledkeznek a játékukba. Ez az, amit újra meg kell tanulnunk tőlük.
Amikor magáért a tevékenységért önmagáért végzek valamit, ekkor benne vagyok a cselekvésben… Eggyé válok vele… én magam válok a tevékenységgé… és ebben teljesen feloldódok… majd Istent önmagamban érzem, s az önfeledtség állapotában, én magam is Istenné válok.
Az évszázadok során négy jógaösvény (karma, dnyána, bhakti és rádzsa) fejlődött ki, az indiai fügefa négy ágához hasonlóan. Személyiségünknek megfelelően előnyben részesíthetjük az egyik ösvényt a másikkal szemben, de személyiségünk kiegyensúlyozásához a négy fő ösvény szintézise javasolt.
Karma-jóga- a cselekvő ösvény
Az önzetlen szolgálat által tisztul a leggyorsabban az elme és haladja meg korlátait. A karma jógi keményen dolgozik fizikailag és mentálisan egyaránt.
Dnyána-jóga- a filozófiai ösvény
A szellemi fejlődésnek filozófiai vagy értelmi megközelítése a világot illúzióként írja le. A megkülönböztetés és a szenvedélytelenség módszereinek használatával bontja le az illúzió fátylait.
Bhakti jóga- az odaadás ösvénye
Az érzelmek megfékezésére kínál módszereket különféle gyakorlatokon keresztül, hogy azokat pozitív irányba fordítsa, tiszta isteni szeretetté változtassa.
Rádzsa-jóga- a tudományos ösvény
Hatalmas szellemi és lelki erőforrásaink felszabadításának módszere. Az elme összpontosítésénak és ellenőrzésének gyakorlati rendszerén alapul. Helyes magatartást, egészséges testet és stabil testhelyzetet, légzésszabályozás és az érzékek visszavonását javasolja ennek elérésére. A hatha- jóga a rádzsa-jóga része az ászanák és a pránájáma gyakorlásával.
Hatha-jóga
A hatha szónak mély ezoterikus jelentése van. A "ha" szó alatt a Napot értik, a "tha" alatt a Holdat. Azaz a hatha jóga a Nap és a Hold, a prána és apána (energiák) egyesülését jelenti.